Von Kalotaszeger Stickereien, der nationalen Nachtigall und verflucht schöner Landschaft. Zur Übersetzungspolitik in österreichisch-ungarischen Zeitschriften
AutorenAlexandra Millner, Wien
Die Mechanismen ethnischer Differenzierung innerhalb eines Vielvölkerstaates lassen sich am wechselseitigen Umgang der ethnischen Gruppierungen ablesen: Dieser hat sich nicht nur literarisch in Form von mehr oder weniger stereotypen Fremd- und Selbstbeschreibungen verfestigt, sondern ist auch der Übersetzungspolitik von Zeitschriften eingeschrieben. In einem exemplarisch vorgenommenen Vergleich zweier deutschösterreichischer Publikationsorgane aus der Zeit der Habsburger Doppelmonarchie (Österreichisch-Ungarische Revue und Der Brenner) lassen sich bei allen Unterschieden in Bezug auf Blattlinie, Publikationsort und -zeit deutliche Ähnlichkeiten in der literarischen Darstellung Ungarns nachweisen; denn das Fremdbild lässt sich nicht nur aus direkten Beschreibungen ablesen, es schlägt sich auch in der Auswahl der Übersetzungen, i.e. Selbstbilder, nieder.
Der Beitrag ist im Zusammenhang mit dem Workshop "Verflechtungsfiguren. Annäherungen an den 'kulturellen Text' Österreich-Ungarns" am 21.-23.03.2002 in Szeged entstanden, der vom FWF-Forschungsprojekt "Herrschaft, ethnische Differenzierung und Literarizität" veranstaltet wurde.
Die Studie knüpft sich an den Forschungsschwerpunkt des Projekts "Kulturzeitschriften der Monarchie" (cf. Amália Kerekes).
Az etnikai különbségtétel mechanizmusai egy soknemzetiségű államon belül az etnikai csoportosulások kölcsönviszonyán olvashatók le: ez irodalmilag nemcsak a saját és az idegen többé-kevésbé sztereotíp leírásaiban rögzült, hanem beíródott az újságok fordításpolitikájába is. Két német-osztrák publikációs orgánum összehasonlítása révén a Habsburg kettős monarchia idejéből (Österreichisch-Ungarische Revue, Der Brenner) az újságok irányvonalának, publikációs helyének és idejének különbsége mellett világos hasonlóságokat lehet kimutatni Magyarország irodalmi ábrázolásában; az idegenről alkotott kép ugyanis nemcsak a közvetlen leírásokból olvasható ki, hanem lecsapódik a fordítások kiválasztásában, tehát az önképekben is.
A dolgozat elődásként az "Összefonódási alakzatok. Ráközelítések Ausztria-Magyarország 'kulturális szövegére'" címmel 2002. március 21-23-ig Szegeden megrendezésre került konferencián hangzott el, melyet az FWF kutatási projekt "Uralom, etnikai különbözőség és irodalmiság" szervezett.
A tanulmány a projekt "A monarchia kulturális folyóiratai" kutatási súlypontjához kapcsolódik (cf. Amália Kerekes).
