Titel

(K)Ein Mohr im Hemd. Aschantis in Budapest und Wien, 1896/97

Autoren

Peter Plener,  Wien

Die Aschanti-Völkerschauen im Budapester Tiergarten 1896 und im Wiener Tiergarten "am Praterschüttel" von 1896 und 1897 dienten neben der Befriedigung der Sensationslust (teilweise intensiver als die Panoramen- oder Kinovorführungen) der Abgrenzung des Eigenen in Konfrontation mit dem Exotischen: Das Fremde in Gestalt des schwarzen Mannes in weißen Zonen regt an, sein Anblick wird in den eigenen Erfahrungsschatz integriert und bereichert diesen - die Völkerschauen halfen im Zeitalter des Historismus, jenen Exotismus zu befriedigen, der 'die Welt' bedeutete.

Es geht um Überlegungen, inwieweit sich der sog. 'Exotismus' des Publikums in der Monarchie an der Brechung zu orientieren wusste. Der 'Kolonialismus des Imaginären' wird zur massenkompatiblen Satisfaktion für ausbleibende Erfolge auf dem globalen Feld. Man blieb somit mehr oder weniger unter sich. Es war, um mit Jean Paul zu sprechen, eine Reise ins "wahre innere Afrika" und retour.

Der Beitrag ist im Rahmen des gegenwärtig laufendenFWF-Forschungsprojekt "Herrschaft, ethnische Differenzierung und Literaritziät" entstanden und wurde im Rahmen des Workshops "Ausztria:Magyarország! Ki ellen? Österreich:Ungarn! Gegen wen?" am 18./19. Oktober 2001 in Budapest vorgetragen.

Az asanti népbemutatók 1896-ban a budapesti állatkertben és a Praterschüttelen lévő bécsi állatkertben 1896-ban és 1897-ben a szenzáció iránti vágy - a körképeknél vagy mozielőadásoknál is intenzívebb - kielégítése mellett arra is szolgáltak, hogy meghatározzák a "saját" fogalmát az egzotikussal történő konfrontáció során: a fekete férfi alakjában megjelenő idegen felizgat a fehér zónában, képe a saját tapasztalatok rendszerébe integrálódik és gazdagítja azt - a historizmus korában a népbemutatók a 'világot' jelentő egzotizmust probálták kielégíteni.

Kérdéses marad persze, vajon mennyire volt képes a Monarchia népének u.n. 'egzotizmusa' a törés szerint orientálódni. Az 'imaginárius kolonializmus' a tömegek számára kompatibilis elégtételt jelent a valóságban elmaradó sikerekért. Az emberek ezáltal többé-kevésbé maguk között maradnak. Jean Pault idézve ez nem más, mint utazás "Afrika valódi belsejébe" és vissza.

A dolgozat az Uralom, etnikai különbözöség és irodalmiság. Idegen- és önképek az Osztrák-Magyar-Monarchia kultúrájában 1867-1918 címü  kutatási projekt módszertani elömunkálataként született.

pdf of article > Download Article
(PDF, 108 KB)
acrobat reader > Download Acrobat Reader
(Externes Download-Link)
CSS is validValid XHTML 1.0 TransitionalLevel Double-A conformance icon,
          W3C-WAI Web Content Accessibility Guidelines 1.0